E hét keddjén szokásunkhoz híven összegyűltünk megszokott helyünkön egy rendhagyó filmnézős estére.
Eredeti terveink szerint egy Jézusról szóló film lett volna terítéken, a technika ördöge azonban kifogott rajtunk. Több laptopot is kipróbálva tapasztaltuk, hogy legjobb esetben is rá kellett volna hagyatkoznunk a nem igazán erős alapokon álló dán nyelvtudásunkra...

Elkezdtünk hát más filmek után nézni. Miután a társaság más egyebek mellett a méltán híres Bunyó karácsonyig című Bud Spencer filmet is leszavazta, közel egy óra elteltével az American History X mellett döntöttünk.

A film bár nem keresztény témájú (s ráadásul a felütése is igen pikáns), a diákkörön belül mégis nagy sikert aratott (pontosabban fogalmazva nekem legalábbis tetszett). A film egyszerre szól a gyűlöletről, a megbocsátásról, az ember fejlődéséről és a szeretet erejéről. Aki még nem látta, ne egy tipikus amcsi filmre számítson. Számos megdöbbentő, megrázó és egyben megható jelenetet láthattunk és talán a film lezárása a leginkább elgondolkodtató.

A film megnézése után rövid - a témához kapcsolódó - beszélgetéssel zártuk heti diákkörös alkalmunk formális részét.

A legkitartóbbak ezt követően egy Ráday utcán elhelyezkedő kávéház teraszán még folytatták a diskurzust...

Máté